Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Marketingkommunikáció

2008.02.02

6. Marketingkommunikáció

 

6.1 Reklám

 

A reklám definíció szerint a marketingtevékenység úgynevezett aktív eleme „bármely meghatározott megrendelő számára készített, fizetett és nem személyes bemutató, illetve ötletek, termékek vagy szolgáltatások promóciója célpiac illetve a célcsoport számára”

Megkülönböztethetünk nyomtatott és sugárzott reklámokat, például katalógusok, film, videó, TV, rádió, újság, plakát, Internet stb.

A reklám lehet személyre szóló, pl. direct mail, vagy általános.

 

A reklám hatékonysági alapelvét AIDA elvnek nevezzük, elemei:

ü      Attract Attention, azaz vonzza a figyelmet

ü      Creat Interest – érdeklődést keltsen

ü      Foster Desire – erősítse a vágyat

ü      Inspire Action – cselekvésre ösztönözzön.

 

A reklámtervezésnek is létezik alapelve, mégpedig a „MIKIHOHOME”-elv, vagyis

ü      Mit: üzenet meghatározása

ü      Kinek: célcsoport meghatározása

ü      Hol: média meghatározása

ü      Hogyan: konkrét programok, kampányok megtervezése

ü      Mennyiért: költségek megtervezése

 

A reklám a legelterjedtebb, leghatékonyabb mégis a legveszélyesebb piacbefolyásoló eszköz, ezért számos törvény és etikai kódex foglalkozik vele.

Egyik legfontosabb alappillér a fogyasztók megtévesztésének a tilalma, ezért a szavahihetőség alapelv a reklámozásban. Ez azt jelenti, hogy ami a reklámban szerepel, annak meg kell felelni a teljes valóságnak.

 

A reklámoknak sokféle típusa van. A reklám szólhat a fogyasztókhoz, a szakemberekhez, vagy a kereskedőkhöz.

A reklámstratégia  megalkotásakor nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy mi a reklám célja, meg kell terveznünk a reklámköltségeket .

 

A reklámnak vannak stratégiai és taktikai céljai. Dr. Zeller Gyula (Marketing, 9) szerint a legfontosabbak a következők:

  • a termékhez kapcsolódó reklámcélok
  • a vállalat értékesítési céljaihoz kapcsolódó reklámcélok
  • vállalathoz kapcsolódó reklámcélok

 

A reklámtervezés egy komoly feladat, amely során össze kell állítanunk a reklámtervet, amelyet össze kell kötni a piackutatással, a komplex gazdasági tervezéssel és az értékesítéssel.

 

6.2 Értékesítés ösztönzés

 

Az értékesítés ösztönzés, a termék vagy szolgáltatás megvételére vagy eladására bátorító rövid távú ösztönzés, például versenyek, szerencsejátékok, jutalmak, áruminta, kuponok, engedmények stb.

 

6.3 Vásárok, kiállítások

 

A vásárok, kiállítások olyan alkalmak, amikor a vállalatok termékeiket bemutathatják a nagyközönség számára.

 

A kiállításokat a következők szerint csoportosíthatjuk:

  1. a vásár jellege szerint:
    - egyedi
    - szakmai
    - általános
  2. hatóköre szerint:
    - nemzetközi
    - hazai
    - regionális

 

Ilyenkor lehetőség nyílik a személyes kapcsolatok ápolására, a közvetlen találkozásra.

A kiállítások vásárok részvételi költségei jelentősek és egyre magasabbak. Szakmai kiállításokon többnyire célirányosan keresik fel a látogatók a számukra fontos partnereket. Többen új, technológiában, minőségben és árban kedvezőbb beszerzési forrást keresnek. Konkrét üzlet a szakmai kiállításokon ritkán jön létre.

 

6.4 Személyes eladás

„ A személyes eladás kétirányú kommunikáció eladó és vevő között egyének vagy szervezetek vásárlási döntéseinek elősegítése, meghozatala érdekében”[1]

 

A személyes eladás egyrészről igen költséges, ugyanakkor a vevők igényeinek megismerése és megfelelő kielégítése szempontjából az egyik leghatékonyabb kommunikációs folyamat. Ezt a piacbefolyásolási módszert főleg az ipari termékek piacán alkalmazzák, amelynek oka, hogy legtöbbször nagy értékű termékek cserének gazdát és ez megkívánja a kölcsönös bizalmat az eladó és a vevő között.

 

Alapvető jelentőséggel bír a kereskedők szakmai hozzáértése, megnyerő magatartása, megbízhatósága.

Az értékesítő kollégákat többnyire bonuszokkal, juttatásokkal ösztönzik a minél hatékonyabb munkavégzés érdekében.

 

Munkakör szerint megkülönböztethetünk rendelésfogadói, illetve rendelés szerzői pozíciókat.

 

Akik a rendeléseket fogadják, többnyire alacsony szakmai ismerettel rendelkeznek és nem feltétel az előzetes gyakorlat.

 

A rendelésszerzők tartják a kapcsolatot a vevők és a termelők között, a munkakörük betöltéséhez megbízható szakmai ismeretekre, kreativitásra, problémamegoldó készségre és nem utolsó sorban meggyőzőképességre van szükség.

 

 

6.5 Public Relations

 

A vállalatok legfontosabb PR tevékenységei közé sorolható a kapcsolatszervezés a vevőkkel, szállítókkal, meg kell szervezni a vevők fogadását, az alkalmazottakat ki kell oktatni a helyes viselkedésre, el kell sajátítani a legcélravezetőbb tárgyalási technikákat, meg kell szervezni a kapcsolatot a tömegkommunikációs szervezetekkel, termékbemutatókat, gyárlátogatásokat kell szervezni a partnereknek, publikálni kell az éves vállalati jelentéseket.

 

A PR eszközei lehetnek: könyvek, reklámöltözékek, kiállítások, termékminták

 

A reklámozás és a PR célja: a vásárlási szokások befolyásolása, kereslet manipulációja, vásárlási szokásokat befolyásoló „üzenetek " közvetítése.



[1] Józsa László (2000): Marketing, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 250.oldal