Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Árpolitika kialakítása

2008.02.02

Árpolitika kialakítása

 

Az ár, definíció szerint az önkéntes csereügylet feltétele az eladni kívánó termelők, szolgáltatók és a vásárolni kívánó vevők között, vagyis nem más, mint az áru értéke pénzben kifejezve.

Az eladó és a vevő közös célja, a jó minőségű termék előállítása.

 

Az árképzést sok tényező befolyásolhatja, többek közt a beruházási, működési költségek, az ország, régió, vásárlók gazdasági helyzete, a piac, a kereslet nagysága, a versenytársak stb.

 

Az árnak beszélhetünk a stratégiai és taktikai szerepéről.

A stratégiai ár tulajdonképpen a rendes vagy publikus ár, amely tükrözi a vállalat stratégiáját, a termék minőségével, státuszával, értékével kapcsolatos elvárásokra, valamint a termékéletgörbén elfoglalt helyére utal.

 

Ezzel szemben a taktikai ár az engedményes vagy promóciós ár, amely befolyásolja a marginális keresletet, ez a leggyorsabb módja a versenytársakhoz való igazodásnak, legtöbb esetben elősegíti az első alkalommal történő vásárlást.

A taktikai árat alkalmazhatják például készpénzes fizetés vagy gyors átutalás esetén, nagybani vásárláskor, last minute vásárláskor stb.

 

A kereskedők gyakran alkalmazzák a JND-t vagyis az „éppen észrevehető különbséget” amely szerint éppen annyival csökkentik az árat, hogy az vonzza a jó vásárt kereső fogyasztókat, pl. 999,- Ft-ért kínálnak egy terméket 1000 Ft. helyett.

(Az iparban a JND alkalmazása nem jellemző, mi sem vesszük igénybe a Xomox-nál)

 

Az árat többféle szempont alapján is vizsgálhatjuk.

A vevő szempontjából fontos lehet, hogy a termék milyen pozíciót foglal el a többi termékhez viszonyítva, ezért célszerű vevői értékelemzést végezni, hogy megtudjuk, hogy milyen kritériumok milyen súllyal jelennek meg a vásárlási döntések folyamán. Fontos tudni, hogy melyik réteg teszi ki vevők nagy hányadát. Esetünkben többnyire a megrendelők belső szabályzata írja elő, az árérzékenység mértékét.

A vevők gyakran vizsgálják az ár és a minőség közti kapcsolatot, mivel a jobb minőségű áruért hajlandók többet is fizetni.

 

Az árat vizsgálhatjuk a vállalati marketingmunka szempontjából is, hiszen az árak kialakítása nagyon fontos feladat, ezért a vezetői feladatok közé tartozik a meghatározása.

 

Az árak meghatározásakor több tényezőt is figyelembe kell vennünk, többek közt a költségeket és a nyereségeket, amelyek belső tényezőnek számítanak. A külső tényezők közül a keresletet, az állami szabályozást valamint a piacon kialakult gyakorlatot, úgymint árengedmények, felárak, kell megemlítenünk.

 

Dr. Zeller Gyula (Marketing, 9) szerint hat fontos tényező gyakorol hatást az árkialakításra:

1.      a termékek értéke és használati értéke

2.      a költségek

3.      a beruházások megtérülése

4.      a piaci verseny

5.      a marketingmódszerek és az árstratégia összefüggése

6.      politikai szempontok (Xomox-ra nem jellemző).

 

Az árstratégiai célok sokfélék lehetnek, a legfontosabbak közt említhetjük a nyereségmaximalizálást, beruházások megtérülését, likviditás biztosítását, a minőség biztosítását.

 

Amennyiben egy új terméket vezetünk be a piacra, felmerül a kérdés, hogy milyen áron és milyen árstratégia alkalmazásával tegyük.

 

Az árképzés módszerei a következők lehetnek:

  • követő árképzés
  • kínálat és kereslet orientált ár
  • állandó vagy változó haszonkulccsal kialakított ár

 

A legfontosabb kérdés, hogy milyen árstratégia lesz a céljaink eléréséhez a legmegfelelőbb.

 

Alkalmazhatjuk a lefölözéses stratégiát, ami azt jelenti, hogy a lehető legmagasabb áron kínáljuk a termékünket. A másik lehetőség, hogy alacsony áron vezetjük be a terméket a piacra, így próbáljuk megismertetni az árunkat a fogyasztókkal. Ezt a módszert behatolási stratégiának nevezzük.